A következő címkéjű bejegyzések mutatása: közlekedés. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: közlekedés. Összes bejegyzés megjelenítése
2015. április 16., csütörtök
L az autón, avagy szerezzünk jogosítványt Belgiumban
Kevés bizarrabb élmény van annál, amikor az embert a lánya fuvarozza. Friss jogosítvánnyal. Friss belga ideiglenes jogosítvánnyal.
Itt ugyanis ilyen is van. Először is elmegy az ember az autósiskolába és kifizet 20 órát. Gyorsan levezeti és ha úgy ítélik meg, hogy fog ez menni, elmegy KRESZ-vizsgára. Ha ez is megvan, akkor irány az önkormányzat és kap egy ideiglenes jogosítványt, amely kizárólag Belgium területén érvényes 18 hónapig a következő feltételekkel:
-egyedül vezethet vagy legfeljebb két olyan személyt vihet, akinek legalább 8 éve van B kategóriás
jogosítványa.
- pénteken, szombaton és vasárnap, valamint ünnepnapokon nem vezethet este 10 óra és másnap reggel hajnali 6 óra között
- ha kétszer megbukik a gyakorlati vizsgán, akkor újabb 6 órát kell vennie, mielőtt nekifutna harmadszor is.
Az igazi gyakorlati vizsgára leghamarabb 3 hónap ideiglenes jogosítvánnyal történő gyakorlás után lehet jelentkezni. Addig ki kell ragasztani a nagy L (az angol learner-tanuló rövidítése) betűt az autóra, amit az önkormányzat ad az ideiglenes jogosítvánnyal együtt. ( van aki szerint a L= Le Belge...)
A mienkhez képest nem túl szigorú a rendszer, Sőt. Létezik 36 hónapig érvényes, ideiglenes jogosítvány, feltétele a betöltött 17. életév. Ehhez mindössze 6 gyakorlati órát kell venni,, cserébe viszont mindig kell egy kísérő, úgynevezett guide, tehát egyedül nem vezethet. A guide belga lakcímmel rendelkező személy, akinek legalább 8 éve van jogosítványa. Ez igazi low budget megoldás.
Voltak ennél szebb idők is. Az 1960-as évekig betöltötte az ember a 18, életévét, bement az önkormányzatba, aztán kapott egy jogosítványt. Ennyi. Jogosítványt nem nagyon szokás visszavonni, 90 év felett is vígan vezetnek.
Így aztán érthető, hogy nem csinálnak problémát egy kis koccanásból és virágzik a biztosítási piac.
2013. december 13., péntek
Autózzunk Brüsszelben! Ha tudunk...
Első önálló utam autóval Brüsszelben a zaventemi reptérre vezetett. "Nem lehet gond" - mondta a férjem. "Mindenhol ki van írva, merre kell menni, meg különben is jártál már arra egy párszor."
Ez igaz is volt. Csak: nem én vezettem meg nem volt sötét. Úgyhogy amikor felhívott, hogy ő már leszállt és mindjárt kijön, csak annyit tudtam beleordítani a telefonba, hogy " Egy négysávos autópályán Antwerpen felé tartok, de fogalmam sincs, hogy hol vagyok!" .Autópálya ugyanis egyáltalán nem szerepelt az útitervben. Ennyiben maradtunk. Aztán megpillantottam egy táblát, hogy itt kell lekanyarodni Zaventembe és 5 perc múlva a reptéren voltam. Másnap azért gyorsan vettünk egy GPS-t.
Brüsszelben vezetni kicsit más, mint otthon. Női vezetőként a legnehezebben azt szoktam meg, hogy kereszteződéseknél, balra kanyarodásnál a szemből jövők is zöldet kapnak. Eleinte gyakran bent ragadtam középen. A másik, ami életmentő tanács is egyben : itt a villamosnak mindig elsőbbsége van. Simán átmegy a zebrán akkor is, ha zöldet kapnak a gyalogosok. Erre egyébként piros felfestés figyelmeztet, de könnyű róla elfeledkezni. Nem véletlen, hogy külön egyesülete van a STIB ( helyi "BKV") áldozatainak. Akkor is eléd kanyarodik, amikor zöldet kapsz és egyenesen mennél. A villamos sávban jöhet busz, taxi, időnként igen nagy sebességgel. Az én legnagyobb ellenségeim a jobbról érkező motorosok.
A jobb kéz szabályt nem szeretik megadni, ennek kétszer is szenvedő alanyai lettünk. Különösen veszélyes, amikor garázsból kiállva úgy döntenek, hogy nekik viszont jár. Nagyon fegyelmezettek a gyalogosok tekintetében, a zebránál szinte mindig megállnak. Otthon pont ezért kerülök néha életveszélybe, mert ugyanezt feltételezem.
Nincs nulla tolerancia, 0,50 mg/liter a megengedett véralkoholszint vezetőknek. Régebben már írtam a bobokról, így hívják azokat a sofőröket, akik vállalják, hogy nem fogyasztanak alkoholt és így fuvarozzák a barátaikat.
Nincs nulla tolerancia, 0,50 mg/liter a megengedett véralkoholszint vezetőknek. Régebben már írtam a bobokról, így hívják azokat a sofőröket, akik vállalják, hogy nem fogyasztanak alkoholt és így fuvarozzák a barátaikat.
A parkolást nagyon egyszerűen oldják meg: ha nincs hely, az út közepén kiteszik a vészvillogót és várnak. Ebből persze dugó lesz, de itt a dugó annyira természetes, hogy ezen meg sem döbbennek. Belgiumban van a legtöbb dugó Európában, 2011-ben pl. 55 órát töltöttek átlagosan dugóban az autósok. Másik "dugóképző" tényező a kamion, akinek a sofőrje azt hiszi, hogy ki tud kanyarodni az utcából. Vagy elfér a parkoló autók mellett. Hát nem. Végül a dugó szempontjából a legveszélyesebb hely: a Ring, a több, mint 100 km-es körgyűrű, amit Európa legnagyobb parkolójának is neveznek- van, hogy 5 órát vesztegelnek benne az autósok. Grand Bigarre-nál az éjszakai órákat kivéve szinte mindig áll a sor.
Brüsszelben alagutak segítségével "gyorsíthatunk", kivéve ha nagy eső esik.. Mert akkor az alagutakat elönti a víz és vége a dalnak.
Belga specialitás a folyamatos útépítés is. Szépen módszeresen dolgoznak, csak az a baj, hogy ... mindenhol. Idén ősszel az otthonunk és az iskola közötti négy lehetséges útvonal közül csak egy volt járható. Kezdett egy labirintusjátékra emlékeztetni a közlekedés.
Végül egy igazi kuriózum: Belgiumban a 60-as évekig alanyi jogon járt a jogosítvány. Ennek megfelelően a nagyon idős korosztálynál akadhatnak gondok a vezetési technikával. A legdermesztőbb élményem egy 90 körüli hölgy volt egy legalább 30 éves hatalmas autóban. Igaz, nem volt egyedül, mert egy pincsi ült az ölében....
2013. január 4., péntek
Még 3 puszi Bobnak... de ki az a Bob????
Bob régóta izgatta a fantáziámat. Az autópályák mellett ugyanis lépten-nyomon feltűnt Bob neve, ilyen-olyan formában, de elképzelni sem tudtam, hogy ki lehet ez az ember. Aztán egyik belga ismerősünk felvilágosított, hogy Bob nem személy, hanem állapot. A Bob olyan sofőr, aki nem iszik és épségben hazaszállítja a többieket.
Bob bárkiből lehet, alkalmi jelleggel is. Belgiumban nincs zéró-tolerancia, a megengedett vér alkohol-szint 0,50 mg/ml az autóvezetőknél, de ezt kevesen tartják be. Hagyományos értelemben vett közúti ellenőrzés nincs, egy átlag belga vezetőt 20 év alatt talán kétszer igazoltatnak. Emiatt a szabályokat meglehetősen tágan értelmezik, azt a 0,50 mg/ml-t nehéz pontosan belőni.. A Bob intézményét 17 éve találták ki és különösen az ünnepek tájékán intenzív kampányt folytatnak, hogy minél többen legyenek. Az adatokból egyértelműen kiderül, hogy nem a fiatal, hanem a 40-54 év közöttiek a legveszélyeztetettebbek.
És miért jár nekik még 3 puszi? A megoldás az ünnepekkel kapcsolatos. A családtagok, barátok, ismerősök között nem a nálunk szokásos két puszi dívik, hanem három.Néha meg csak egy. Kettő csak nagyon ritkán, esetleg akkor, ha tudják, hogy nálunk más a szokás. Az ünnepeken pedig bőven van részük ezekben a meghitt pillanatokban. Puszit adni egyébként nem csak szűk körben szokás. Kapunk a gyerekek osztálytársaitól, az osztálytársak szüleitől és a fiatalok, gyerekek mindenkinek adnak, akinek bemutatkoznak. Amikor hazamentünk Magyarországra, alig bírtam leállítani a gyerekeket....
És miért kap még 3 puszit a Bob? Mert duplán megérdemli.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)



