Autómentes nap Brüsszel, 2015. szeptember 20. - Fontos információk és érdekességek

Brüsszel már egy hete "autómentes" lázban ég. Próbálják a figyelmet ráirányítani a "covoiturage"-ra ('kovoátürázs'), azaz a közös autóhasználatra. Egyszer kíváncsiságból megszámoltam a Bois de Cambre-ban (nagy az átmenő forgalom ezen a helyen)  40 autóból 24-ben magányos vezető ült, úgyhogy ez tényleg fontos ügy.

Ma az egyik alagútban a következő feliratra lettem figyelmes: a Rogier csak 1 perc innen... biciklivel.

Autóval 10 volt...  Számos érv szól a bicikli mellett, én tudok egyet ellene is, de nem akarok "ünneprontó" lenni.

Brüsszelben tényleg nagyon komolyan veszik az autómentes napot : fél 10-től este 7-ig "lélek az ajtón se be, se ki", vagyis autót nem használhat senki, csak az egészségügyiek, rendőrök, taxisok, a média  illetve azok, akik a commune-től erre nyomós okból kifolyólag engedélyt kérnek. Ők mehetnek, de maximum 30 km/ órás sebességgel. A tömegközlekedés működik, a vonatok mennek, a Ring nyitva van, tehát ha valaki ügyes, akkor eljuthat akár a reptérre is. Azért autóval mindenképpen érjük el a Ring felhajtóit fél 10 előtt, mert könyörtelenül lezárják őket.

És most néhány érdekes tudnivaló és program:

Ha elromlik a biciklid, hívhatod   a 0800/25260-s telefonszámot (ingyenes zöldszám) és 

a Sylcoat kerépjárjavítócsapata 15 perc alatt a helyszínre ér és megjavítja a kerékpárodat. (ingyen).

A Porte de Namur-nél alagútparti lesz, ahol DJ-k adnak partit a biciklistáknak és a deszkásoknak.

A Grand Place-on  Folklorissimo, rengeteg előadással

A térre olyan érdekes "rendek" települnek ki, mint a Confrérie des Compagnons du Witloof d'Evere . A wit-loof, azaz a "fehér lomb" nem másra utal, mint a cikóriára (franciául chicon), ami Evere egyik büszkesége. A rend tagjai megalkották Kieté-t, az óriást, (3, 80 cm) Krooske-t (3,72 cm)  a feleségét és Lommeke-t  a gyereküket. Utóbbi már kamaszkorban lehet, mert magasságban beérte az anyját. (Fejben el is hagyta. Apját is.)

Valószínűleg ők hárman is tiszteletüket teszik.

A cikóriánál valószínűleg nagyobb sikert aratnak majd a brüsszeli gofri testvériség képviselői, a
De Confrérie de Brusselse Waffel.

A brüsszeli goffri véletlenül sem keverendő össze a liege-i goffrival, utóbbi ugyanis gyöngycukrot tartalmaz, aminek a brüsszeliben nyoma sincs. Azért azt hozzáteszem, hogy a Grand Place környékén főleg liege-i goffrit árulnak .  Egyébként a flamand meleg goffri is finom, hogy tovább keverjük a ..tésztát. (a receptek a gofri nevére kattintva megtalálhatók a linken)

Kint lesz a Le Théatre Royal de Toone, amiről a bábszínházas kocsma kapcsán itt írtam.

Mi is rendszeresen "kibiciklizünk". A Kicsi eleinte még a legendás magyar műanyagmotorral jött, aztán pedálnélküli biciklivel, majd ezzel a járművel egész a Grand Place-ig eltekert velünk.

Pár éve nekünk is sikerült emlékezetes előadást összehozni a fent említett helyszínen. Kivonultunk a térre, majd az egyik sarkon letettük a 4 biciklit és egy óriási lakattal nagy nehezen összelakatoltuk őket.   Sétálgattunk, nézelődtünk, aztán vissza. Lakatkulcs sehol. Miután áttúrtuk az összes zsebünket, irány vissza a Grand Place. Milliméterről milliméterre átvizslattuk a teret a kulcsért. Hiába. Miután a leglopásbiztosabb lakatot sikerült megvenni a Decathlonban, ipari lemezvágó olló nélkül esélyünk sem volt a leszedésére. Hosszas tanakodás után a közeli rendőrség mellett döntöttünk, mondván nekik biztos van ilyen alkalmatosságuk. 

Szerencsére volt is, ki is vonultak és meg is kezdték a lakat lenyiszatolását. Menetközben az egyiküknek viszont eszébe jutott: mi van, ha mi rendőri segédlettel akarjuk ezeket a bicikliket ellopni? Bizonyítsuk be, hogy ezek a mieink! 

Addigra kisebb tömeg verődött körénk meg a rendőrök köré.  Minden szem ránk szegeződött, persze, hirtelen nem jutott eszünkbe semmi. Aztán végre heuréka- induláskor csináltunk egy fényképet, amit meg tudtunk mutatni a telefonon.

Így aztán negyedóra "vagdalkozás" után visszakaptuk a bicikliket. Amint ki-ki elvette a magáét, egyszercsak leesett a földre valahonnan.... a kulcs. Azóta számzáras lakatunk van.

A kórházak sürgősségi osztályain teltház van, ugyanis a "kocabiciklisek" sok balesetet okoznak és szenvednek maguk is. A gyerekek meg a nagy szabadságnak köszönhetően persze kipróbálják egykézzel, kormányra tett lábbal, ugratva.... a történet vége sejthető.

Ami különösen kellemetlen, hogy ugyan a mentők dolgoznak, de a könnyebb esetekhez nem jönnek ki és ilyenkor derül ki, hogy milyen nehéz autó nélkül bevágtatni az ügyeletre. Nem beszélve arról, hogy a gazdátlan biciklit ki viszi haza. Tapasztalat...

SISAKOT mindenkinek és jó szórakozást!

Plaisirs d'Hiver - azaz Téli örömök a Place Saint-Catherine-on

Brüsszel: 10 fok. Nem kifejezetten karácsonyi hőmérséklet, sőt. Hóról szó sincs, az eső viszont időnként derekasan rázendít.

Délután bementünk a Place Saint-Catherine-ra, ahol évek óta kirakodóvásárt rendeznek ilyenkor, körhintával, óriáskerékkel és hogy a sport se maradjon ki, egy korcsolyapályát is felállítanak. Saját korcsolya híján bérelni is lehet, úgyhogy a lányom és a kisebbik fiam rögtön beállt a sorba, hogy az évi egyszeri korcsolyázást lebonyolítsák. A korcsolyapálya  (és az uszoda is) sokkal ritkább errefelé, mint ahogy azt otthon megszoktuk. (De karácsonykor szinte minden nagyobb város főterén kialakítanak egy jégpályát. )Felnőttek 6, gyerekek (12 éves korig)  4 euro-ért csúszkálhatnak egy órát, ebben a korcsolyabérlet is benne van. A jég minősége.... Legyen elég annyi, hogy 5cm magasan állt a víz rajta, amikor  mindenkit leparancsoltak a jégről. Ezután egy géppel bütyköltek rajta valamit. meg két kölyök seprűvel takarította a vizet, de túl sok változást utána sem vettem észre. "Nem sok, de örülni ez is elég"- a tömeg vidáman siklott tovább.Miután életemben egyszer és utoljára 16 éves koromban korcsolyáztam Budapesten, melynek következményeit most nem ismertetném ( legyen elég annyi,hogy 6 hétig nem tudtam utána ülni), ezért inkább a kirakodóvásár megtekintése mellett  döntöttem. 

Van itt minden, ami szem-szájnak ingere. Vásárolhatunk ajándéktárgyakat a világ minden tájáról, itt van például a különösen erős matrjoska-szekció:

De miután mi szilveszterkor a belgákkal ellentétben nem ajándékozunk, inkább az étel-ital  lehet érdekes.

Például a kolbászok. Itt aztán van választék a szamártól kezdve a kenguruig:

Vagy inkább egy jó tartiflette? Krumpli, szalonna, hagyma és sajt, fehérborral jól összesütve:  

Esetleg egy méter likőr?

Forralt bort vagy forró csokit, kakaót  minden második bódéban kínálnak, fánk, churros is akad, de az igényesebbek osztrigát is ehetnek egy pohár száraz pezsgővel.

Ha kisgyerek is van velünk, felültethetjük egy igazán érdekes körhintára. Minden évben megcsodáltam messziről és azt gondoltam, hogy nagyon régen készülhetett, mert a figurák egytől-egyig olyanok, mintha egy Verne regényből léptek volna elő. 

Ez a szöcske is egy műremek:

Igazán akkor kezdtem gyanakodni, amikor az űrrakétán a következő feliratra lettem figyelmes:

Aztán tüzetesen megnéztem a jegyárusító bódét és kiderült az igazság. Csak 20 éves...

 Mindenesetre a gyerekek imádják, de a klausztofóbiásokat sürgősen beszéljük le a rakétáról....

A Plaisirs d'Hiver-t vagyis a "Téli örömöket", a kirakodóvásárt és a jégpályát január 6-ig lehet látogatni. ( a jégpálya délelőtt 11-től este 10-ig van nyitva).

Bonne fête! - avagy milyen a belga karácsony?

Na vajon mi ez?  Ez egy karácsonyfa.... Egyenesen a brüsszeli Grand Place-ról . Nagy felháborodást váltott ki, mert eddig mindig igazi fenyőt hoztak az Ardennekből, de idén emellett a futurisztikus darab mellett döntöttek. Szerettem volna személyesen megtekinteni, de úgy esik az eső, mintha dézsából öntenék. Állítólag napokon belül özönvíz várható.

Milyen a belga karácsony? Más. Nagyon más. Kezdjük a legfontosabbal: karácsonyfa és ajándékok. Ezeket nem a Jézuska hozza, hanem december 6-án Santa-Claus, vagyis a Mikulás. A legtöbb belga család tehát december elején megveszi a fát, 6-án feldíszíti, a gyerekek pedig a mi Szentesténkre már rég kiörömködték magukat az ajándékokkal. Tavaly a szomszédunk december 24-én dobta ki a fáját, amikor mi éppen felállítottuk a mienket. 

Többféle fenyő kapható- az Ardennekből jönnek- és ami érdekes, hogy még az árusnál egy jókora szöggel két deszkát ütnek a fa aljába, a karácsonyfatalpat ugyanis nem ismerik. Így aztán a faragással kapcsolatos mérgelődés kizárva, helyette maximum a szálkák miatt mérgelődik az ember, amik a talpból a kezébe a fúródnak. Mindig nagy sikert arat a fánk, ami piros és fehér színekben pompázik  és hála a néhány évvel ezelőtt az Ikeában begyűjtött zöld díszeknek, igazi "magyar" karácsonyfa. Persze, gyanítom, hogy nem a gömböknek, hanem a töménytelen szaloncukornak, mézeskalácsnak és habcsóknak örülnek   meg  (utóbbi kettő természetesen házi készítésű), amit a fára aggatunk. Ezek ugyanis itt szintén nem ismeretesek.

December 24-én ( Réveillon) a családok, barátok vendéglőbe mennek, a vidám eszem-iszom után néha még tűzijátékot is lövöldöznek. Ilyenkor kisebb ajándékokat adnak, például különleges lekvárokat, kézműves holmikat. Nem csöndes, meghitt a Szenteste, mint nálunk, hanem zajos, nevetős. 25-én tovább járják a barátokat, 26-a pedig egész egyszerűen nem ünnep. 

És hogy mit esznek? Előételnek osztrigát, homárt vagy langusztát. 

Nagyon szeretik a foie gras-t, ami liba- vagy kacsamáj - szó szerinti fordításban "zsíros máj". Az állatvédők persze hangosan tiltakoznak, de semmi baj, a máj keletről, egész pontosan tőlünk, Magyarországról jön. Hozzá édeskés kicsi kenyérkéket adnak,  az ún. kanapét, ez lehet natúr vagy pl. aszalt fügés ízesítésű. Kísérőnek pedig hagymalekvárt, cikória-lekvárt vagy bordói zselét kínálnak. 

Főételnek pulyka vagy kacsa a legkedveltebb fogás, esetleg valamilyen vadhús.

Desszertnek pedig a franciák tradicionális desszertjét a bûche de Noel-t, azaz a karácsonyi fatörzset sütik, vagy sokkal inkább veszik...

Az otthoni sütés-főzés most a gazdasági válság miatt (alig érezhető egyébként) kicsit népszerűbb lett, de én még házilag készített süteményt itt nem ettem...  A cukrászdákról majd egy későbbi posztban írok, de buche de Noel-ért bárhova érdemes betérni, a szupermarketekben kaphatók viszont-tisztelet a kivételnek- egyen "vajízűek". 

Ha valaki nemcsak karácsonykor szeretné enni a fent említett ínyencségeket, térjen be december 26-án bármelyik GB-be vagy Carrefour-ba (helyi szupermarketek) és szinte mindegyiket féláron hazaviheti. (tavaly így volt, remélem most is így lesz....) Miután például a foie gras szavatossági ideje majdnem 12 hónap, az ajánlat minimum megfontolandó.

A karácsonyi cougnou

November végén Belgiumban megjelenik a pékségekben Jézus kenyere, a cougnou vagy ahogy egyes vidékeken nevezik, a cougnole. Belgium déli részén, Walloniában coquille-nek hívják. Ezt a már a középkor óta ismert süteményt Franciaország északi részén és Belgiumban hagyományosan karácsony reggelén illetve Márton-napkor adták a gyerekeknek egy csésze forró csokoládé kíséretében. Az üzletekben külön marcipáncsecsemőket is vehetünk, a cougnou csak a bölcsőt jelképezi.

Egy belga közmondás szerint :"Quand on mange les cougnous au soleil, on mange les cocognes (oeufs de pâques) derriere le poele." -azaz ha a cougnou-t napsütésben esszük, akkor a húsvéti tojást a kályha mellett fogjuk. Brüsszelben reggelente -3 fok van, hózáporral, esővel tarkítva, úgyhogy én már előre örülök a húsvétnak.

Az eredeti recept 3 dl tejet írt, de nagyon soknak bizonyult, 2 dl-nél többet semmiképpen se tegyünk hozzá először, ha kenyérsütőgépben csináljuk.

Hozzávalók

500 gramm liszt

30 gramm friss élesztő

150 gramm kristálycukor

150 gramm olvasztott vaj

1 zacskó vaníliáscukor

1 evőkanál méz

2 dl langyos tej

2 tojás

1 nagy csipet só

Az élesztőt felfuttatjuk 1 dl tejben. Utána az összes hozzávalót összedolgozzuk a vaj kivételével, az olvasztott vajat apránként akkor adjuk hozzá, amikor a tészta összeállt. 1 órát kelesztjük langyos helyen. Kenyérsütőgépben is lehet dagasztani és keleszteni, így másfél óráig tart a folyamat. A folyékony alapanyagok kerülnek az üst aljába, és föléje rétegezzük a lisztet. Ebben az esetben is külön futtatom az élesztőt és a liszt tetejére öntöm. A sót nem szoktam rögtön beletenni, várok 4-5 percet a gép elindítása után és akkor szórom bele.

Amikor megkelt, lisztezett gyúródeszkán átgyúrjuk és bábukat formálunk belőle. Belgiumban létezik normál és óriás cougnou-a normálnál kb. 10 cm-es hurkát készítsünk a testének és két golyót a tetejére és az aljára. Ha bonyolítani akarjuk, akkor mívesebb bölcsőt is készíthetünk a Wikipédián található kép alapján. Még 30 percet kell pihentetni. Ezután tojássárgájával megkenjük.

Előmelegítjük a sütőt 180 fokra és 30 percig sütjük.