Un lait russe, s'il vous plait, avagy kérek egy orosz tejet...

Kávét rendelni nem túl bonyolult Belgiumban. Vagy mégis?

Ha eszpresszó-t rendelünk, akkor jó eséllyel valóban egy erős szimpla jön, cukorral, tejszínnel és mellé a kötelező pici süteménnyel vagy pralinéval.

Ha csak egy café-t, akkor borzadalom is érkezhet: filteres híg lötty, gyenge amerikai típusú kávé.
Bonyolultabb történet a capuccino - ez lehet teljesen korrekt, tejhabos, olasz típusú kávé, de kifoghatunk tejjel felöntött meleg valamit sok cukorral.

És most jön a nagyágyú: a tejes kávé.  A logika úgy diktálja, hogy café au lait  ('kafé o lé') -t, azaz kávét tejjel rendeljünk. Brüsszelben általában megértik, és hoznak egy fele kávé-fele tej tejeskávét vagy kávét és kis edényben tejet hozzá.

De ha biztosra akarunk menni, akkor lait russe-t ('lé rüssz'), azaz tükörfordításban orosz tejet kell kérni. Ez a tejeskávé hivatalos neve.

Legalábbis Namur-ben ez a varázsszó. A katedrális melletti kávézó kocsma tulajdonosa, miután tejeskávé gyanánt kihozott egy nagy eszpresszót egy kis gyári tejszínnel, felvilágosított bennünket, hogy itt bizony, ha tejeskávét akarunk kérni, akkor az csakis lait russe.
És hogy hogyan kell igazi kétfázisú tejeskávét csinálni? Hát így:

Belgium dobogós a legegészségtelenebbül étkező nemzetek toplistáján

Szerző: Pápai Mónika

De ne örüljünk hamar, mi magyarok még így is megelőzzük. A befutók: Örményország, Magyarország és Belgium.

A LEGJOBBAN ÉS LEGROSSZABBUL TÁPLÁLKOZÓ ORSZÁGOK LISTÁJA

 Legegészségesebb:

1. Chad

2. Sierra Leone

3. Mali

4. Gambia

5.Uganda

6. Ghana

7. Ivory Coast

8. Senegal

9. Israel

10. Somalia

 Legegészségtelenebb:

1. Armenia

2. Hungary 

3. Belgium

4. Czech Rebublic

5. Kazakhstan

6. Belarus

7. Argentina 

8. Turkmenistan

9. Mongolia

10. Slovakia  

Engem személy szerint meglepett ez a statisztika, mert szinte biztos voltam benne, hogy a belgák sokkal egészségesebben táplálkoznak mint a magyarok. Én például sokkal több zöldséget és halat eszem, mióta Belgiumban élek, ezért elgondolkodtatott, hogy mégis minek köszönhető ez az eredmény, mert azért mégiscsak igazságtalan lenne az egészet a sült krumplira meg a gofrira kenni. Elkezdtem egy kicsit jobban beleásni magam a dologba, és rájöttem, hogy a belga konyha tényleg nem is annyira egészséges, mint amilyennek első látásra tűnik.

Nézzük csak meg a leghíresebb belga ételeket. A carbonnade például gyakorlatilag megfelel a mi marhapörköltünknek. A waterzooi egy zöldséges csirkeragu tejszínnel dúsítva. A rakott cikóriát szintén sűrű tejszínes szószban, sajttal sütik. A liège-i húsgombócot édes szósszal öntik le, aminek az alapja az émelyítően édes liège-i szirup, ami olyan borzasztónak tűnik, hogy csakis az ördög műve lehet. És akkor még nem beszéltem azokról a húsételekről, amelyeket söralapú szószokban főznek meg, amiből ugye errefelé igencsak nagy a választék. Szósz, szósz, szósz mindenen!

Flamand carbonnade

A moules frites-nek (kagyló sült krumplival) már a nevéről lerí, hogy egészségtelen, és habár az előző bejegyzésemben igyekeztem megdönteni a belgákkal kapcsolatos előítéleteket, tény és való, hogy ezeket a nehéz szószos ételeket nem lehet mással enni, csak sült krumplival. Esetleg krumplipürével, de csak akkor, ha baconnel van dúsítva. A belgák amúgy nagyon furfangosak tudnak lenni, ha baconről van szó: szinte észrevétlenül csempészik bele az ételeikbe. Ott van például a zöldbabos, krumplis liège-i saláta, (eddig rendben is lenne), diszkréten megszórva pirított baconnel. Vagy sült szalonnával, ami azt illeti, mert nevezhetjük akárhogy, azért, lássuk be, mégiscsak arról van itt szó.

Liège -i saláta

És akkor még nem beszéltünk az édességekről. Ha valaki azt hitte, hogy a belgák tudománya ezen a téren kimerül a csokiban és a gofriban (nem mindegy, hogy liège -i avagy brüsszeli), az nagyon téved. Rengetegféle kekszük, kalácsuk, tortájuk és aprósüteményük is van, bizonyítva, hogy a belgák igen leleményesek tudnak lenni, ha cukrot és vajat adnak a kezükbe.

Craquelin briós

Hogy az adatok tényleg amiatt kedvezőtlenek-e, mert a belgák legkedveltebb ételei természetüknél fogva egészségtelenek (csakúgy mint a magyar ételek), azt nem tudom, mindenesetre érdekes, hogy a 'nyugati' világból egyedül Belgium került fel az összesített tízes listára. Ami viszont ennél is érdekesebb, hogy ha az egészséges vs. egészségtelen ételek fogyasztásának arányát nézzük, Belgium akkor is a negyedik legrosszabb eredményt érte el, Magyarország viszont be sem került az első tízbe.

A globális felmérést 197 országban végezték el, 4,5 milliárd ember bevonásával 1990 és 2010 között. 10 egészséges (pl. gyümölcs, tej, rostok) és 7 egészségtelen (cukrozott ital, zsír, só) étel fogyasztását vizsgálva állították fel a rangsort.

Forrás: Daily Mail

Milyenek a belgák I. - Hercule Poirot, pisilő kislány és vízbe fojtott cicák

Szerző: Pápai Mónika

'Excusez-moi, én belga vagyok,' javítja ki a briliáns belga detektív, Hercule Poirot végtelen türelemmel mindazokat, akik tévedésből franciának gondolják. Agatha Christie jól látta: a belgákat gyakran hiszik franciának, hollandnak vagy éppen németnek (ha elég távolról nézik őket), ami már önmagában is sokat elárul magáról az országról, mint ahogy az is, hogy a világ talán egyik legismertebb belgája egy fiktív karakter, akit ráadásul egy angol írónő álmodott meg.
Tekintsük át, hogy mi okozza ezt a nagy zűrzavart. Belgium három markánsan elkülöníthető csoportra oszlik: északon élnek a hollandul beszélő flamandok, délen a franciául beszélő vallonok, keleten pedig van egy kisebb németül beszélő közösség. Ráadásul, csak hogy a helyzet még tovább bonyolódjon, az elvileg kétnyelvű, gyakorlatban viszont inkább francia főváros, látszólag minden logikát nélkülözve, szépen beágyazódik a flamand terület déli részébe.

Négynyelvű üdvözlőtábla Brüsszel határában

Teljes a káosz minden téren, ám úgy tűnik a népeket ez nem izgatja túlságosan. Egyszer például 541 napig nem volt kormánya az országnak. És mit tettek az emberek? Természetesen az utcára vonultak! Akkor rendezték meg ugyanis a kagyló és sült krumpli fesztivált. Még merje valaki azt állítani, hogy a belgák nem képesek egységet alkotni!
Amúgy az, hogy a világ túlnyomó részén a sült krumplit French fries-ként ismerik, a legkevésbé sem befolyásolja a belgákat abban, hogy sajátjukként tekintsenek eme kulináris mirákulumra. Annál, hogy a belgák vagy a franciák találták-e fel, már csak azt lenne nehezebb eldönteni, hogy a tyúk volt-e előbb vagy a tojás.
A belga nép egyik legcsodálatraméltóbb tulajdonsága egyébként az, hogy képesek önkritikát gyakorolni és kifigurázni saját magukat. Ez utóbbi képesség elsajátítására igencsak szükségük is volt, miután egy 58 centiméter magas pisilő kisfiú szobrát tették meg fővárosuk jelképének. A szobor - nevezzük az egyszerűség kedvéért így - mind a mai napig állandó gúny tárgya. És mit csinálnak a belgák? Ahelyett, hogy megsértődnének, ünnepélyes ceremónia keretében folyton idétlen ruhákba öltöztetik, sőt, az egyenjogúság jegyében, elkészítették a szobor nőnemű párját is, az átszellemült arccal guggolva pisilő kislányt, aki a Jeanneke Pis nevet kapta. És mivel a belga alapos nép, aki nem szereti a félmunkát, elkészült Zinneke Pis is, a pisilő kutya. Augusztusban ugyan elütötte szegényt egy autó, de ha lehet hinni a szobrászának, már szépen javul az állapota, így hamarosan újra teljes lehet ez a fölöttébb bizarr kis kollekció.
A Zinneke amúgy kóbor állatot jelent, és a tény, hogy a brüsszeliek Zinneke-ként utalnak saját magukra, megint csak a belgák sajátos humorérzékéről ad tanúbizonyságot. Különösen, ha utánanézünk, hogy honnan is ered ez a kifejezés. Nos, volt egyszer Brüsszelben egy Senne (brüsszeli dialektusban Zinneke) nevű folyó. A városban a XVI. század elején annyira elszaporodtak a patkányok, hogy a lakosok elkezdtek macskákat telepíteni a városba. Arra ekkor még nem számítottak, hogy a macskák keveredni fognak egymással, sőt szaporodnak is. Később aztán, amikor már elviselhetetlenné vált ezeknek a mindenféle jöttment, keverék cicusoknak a száma, a leleményes brüsszeliek kénytelenek voltak néhányat belefojtani a Zinnekébe. A szükség nagy úr, ahogy mondani szokták.
És, hogy miért nevezik magukat a brüsszeliek Zinnekének? A város sokféleségére, multikulturális és kozmopolita jellegére utalnak vele, ami a különböző kultúrák, nyelvek és etnikumok keveredésének köszönhető.
Brüsszel tagadhatatlanul sokszínű, a sok színnel viszont az a baj, hogy ha összekeverjük őket, akkor a végén mindig valami jellegtelen barnásszürke izét kapunk eredményül. Valahol érthető is, hogy a flamandok és vallonok nem akarnak ugyanerre a sorsra jutni, és időről időre elgondolkodnak azon, hogy talán mégiscsak jobb lenne nekik külön. Az elgondolásnak csak egyetlen aprócska hibája van: ahhoz a jellegtelen barnásszürke izéhez mind a ketten foggal-körömmel ragaszkodnak.

"Szerintem a vallonoknak és a flamandoknak soha nem kéne elválniuk a közös gyerekük miatt!!!"

Napi kisszínes: Torokgyík, tbc, feketehimlő.... Mi vaaaaaaaaaaan?

Ma kezembe került a lányom oltáskönyve. A belga iskolában többször kérték, látni akarták, mit kapott - mit nem.
Mindent kapott. Mindent, amit a belga gyerekek, sőt. Egynaposan még BCG-t is a tbc ellen, amit azt hiszem, Európában csak nálunk adnak.
Az oltáskönyvben benne maradt egy papír, amit a belga infirmiere (nővér) küldött nekünk az iskolából:

Kérem a kedves szülőket, ha a családban:

-tüdőbaj
-torokgyík
-gyermekbénulás
-kanyaró
-mumpsz
-szamárköhögés
-fekete himlő

 fordulna elő, haladéktalanul jelezzék az egészségügyi központunknak. Köszönjük!

Ilyet minden évben kaptunk.. De csak az elsőnél kaptam a szívemhez.

Egy nap a Walibi vidámparkban+VIDEÓ

Szerző: Pápai Mónika

Hét és fél év alatt sok vidámparkban voltunk Belgiumban és a szomszédos országokban is, a hozzánk legközelebb lévő Walibi-t viszont eddig valahogy sikerült kihagynunk. Végül két héttel ezelőtt, az utolsó szép őszi hétvégén sikerült ellátogatnunk oda is.
Sokaktól azt hallottuk, hogy a Walibi nem olyan jó, mint a többi belga vidámpark, de mi jól éreztük magunkat. Sok olyan attrakció van, ami az egész családnak felhőtlen szórakozást nyújt, így a még nem túl bátor, de a kis körhintákat már kinőtt gyerekek (értsd, amilyenek a mieink) is jól érezhetik magukat. Kisebb gyerekeknek pedig kifejezetten sok dolog van. Nyitástól zárásig maradtunk, így mindent kényelmesen ki tudtunk próbálni, sőt a kedvenceket akár többször is. Szerintem egyszer mindenképpen érdemes meglátogatni, aki kedvet érez hozzá, az mehet Halloween-kor is, és hullámvasutazhat a zombikkal.
Addig is, itt egy kis videó kedvcsinálónak (zombik nélkül, bár egy ponton feltűnik benne egy Kóbor János hasonmás).

Híres belgák 2. : Francois Englert, Robert Brout meg a Higgs-bozon

Szerző: Horák Katalin

A Svéd Tudományos Akadémia a díj 113 éves történetét felrúgva 2013-ban nem az eredetileg tervezett október 8-án, hanem már szeptember 30-án bejelentette, hogy az idei fizikai Nobel-díjat.... egy részecske, az ún. Higgs-bozon kapja.

Természetesen, nem magát a részecskét díjazták, hanem azt a két fizikust, akik az 1960-as években leírta az ún. Higgs mechanizmust. A bozon nevét Peter Higgs skót fizikusról kapta, mert a részecske létezését egyedül ő jósolta meg. A Higgs-mechanizmusról szóló tanulmányukat Robert Brout és Francois Englert belga fizikusok valamivel előbb publikálták, mint maga Higgs, ezért ők is Nobel-díj várományosok lettek. A díjat azonban csak Englert kapta meg, mert Brout időközben elhunyt és posztumusz Nobel-díjat nem osztanak.

Francois Englert 1932-ben született Etterbeek-ben, tanulmányait az ULB-n végezte és jelenleg is az ULB nyugalmazott fizika professzora. Ő az első belga, aki fizikai Nobel-díjat kapott.

A Higgs-bozon létét 2012-ben igazolták a CERN kutatói, A történetről bővebben és némileg tudományosabban itt lehet olvasni.

És hogy mi a Higgs-bozon jelentősége? Az ősrobbanás pillanatában keletkező részecskék tömeget nyertek a Higgs-bozonnal való érintkezés során. Ha nem lenne tömegük, akkor most is fénysebességgel száguldanának a semmibe. Vagyis a Higgs-bozonnak köszönhetjük, hogy itt vagyunk. Remélem, jól értettem és nem kapok dühös hozzászólásokat fizikusoktól.

Kivételesen, hogy ne kelljen keresgélni, idemásolom a Wikipédiából a legszemléletesebb magyarázatot, amiből meg lehet érteni a Higgs-mechanizmus mibenlétét.

1993-ban William Waldegrave tudományokért felelős miniszternek feltűnt, hogy mennyi pénzt emészt fel a rejtélyes részecske kutatása és felajánlott egy üveg pezsgőt annak, aki érthetően megmagyarázza, hogy mit is állít Higgs. A pezsgőt David J. Miller, a londoni egyetem fizikusa nyerte.

A Higgs-mechanizmus magyarázata

"Képzeljük el, hogy politikusok koktélpartit tartanak. Egy helyiséget egyenletes elosztásban töltenek ki az emberek és mindenki a szomszédjával beszélget. Egyszer csak az ex-miniszterelnöknő (Margaret Thatcher) belép és keresztülmegy a termen. Akik mellett elhalad, azok késztetést éreznek, hogy köré gyűljenek, de ahogy továbbhalad a miniszterelnöknő, úgy mindenki visszatér korábbi beszélgető partneréhez. Az őt körülvevő állandósult embercsoport miatt folyamatosan nagyobb lesz a tömege, mint normális esetben lenne és nagyobb lendületre van szüksége a sebessége fenntartására. Ha egyszer elindult, nehezebb megállnia, ha megállt, nehezebb újra elindulnia. A példában szereplő politikusok jelképezik a Higgs-mezőt, ami egy olyan tér, ami meghatározza a benne haladó részecskék tömegét azáltal, hogy átmenetileg eltorzul a benne haladó részecske környékén.

Ez a Higgs-mechanizmus esetén három dimenzióban játszódik le. Feltételezésünk szerint a Higgs-mező kitölti az univerzumot, mert másként nehezen magyarázható, hogy a gyenge kölcsönhatásért felelős W és Z részecskék mitől nehezek, amíg a elektromágneses erők nélkülözik a tömeget"

Higgs-bozon

"Vegyük ismét a fenti példában szereplő koktélparti helyszínét, ahol a politikusok arányosan elszórva beszélgetnek a teremben. Ebben az esetben egy pletyka indul el a terem egyik végéből, és az emberek a mellettük lévő politikustárshoz közelebb lépve adják tovább a hírt, így ideiglenes helyi csoportosulás jön létre. Ennek köszönhetően csoportosulás-hullám halad végig az egész termen. A hírhullám haladhat széles szórásban, saroktól sarokig, vagy egy kisebb csoportosulás által egyenes vonalban, egy bizonyos pont felé. E hírközvetítő csoportosulásnak – ami korábban a ex-miniszterelnöknőnek adott tömeget – szintén van tömege. A feltételezések szerint a Higgs-bozon lényegében egy ilyen csoportosulás a Higgs-mezőben.

Puszi etikett Belgiumban - kinek, mennyit és milyen irányból?

Szerző: Pápai Mónika

Pár napja éltünk még csak Belgiumban, amikor szemtanúja voltam, ahogy a Carrefour-ban két egymást váltó férfi pénztáros puszival köszöntötte egymást. Már akkor fel kellett volna tűnnie, hogy ebben az országban némileg mások az üdvözlési szokások, mint ami számomra természetes, de csak miután sikerült lesmárolnom néhány anyukát az óvodában, jutottam el arra a pontra, hogy ideje, hogy jobban utánanézzek a dolgoknak. (Én két puszit akartam adni, ők meg csak egyet, ezért, mire én eljutottam a kettőhöz, már középen találkoztunk. A többit el tudjátok képzelni...)

Mint az ilyen helyzetekben általában, ezúttal is a Wikipédiá-hoz fordultam információért.

A következőt találtam: Belgiumban egy puszit adnak a jobb arcra. 

Ennek megörültem, de aztán tovább olvastam. 

Belgium frankofón részén egy puszit adnak a jobb arcra. 

Oké...

Belgium frankofón részén általában egy puszit adnak a jobb arcra...

.

...igen...?

..., de a puszik száma régiónként változhat. Charleroi-ban például kettő, Tournai-ban négy, Namur-ben pedig három puszit szokás adni. 

Na nem baj, Tournai-t legfeljebb  messze elkerüljük, gondoltam előrelátóan.

Ez átmenetileg megnyugtatott, de aztán újabb kétségek merültek fel bennem. Mi van, ha ne adj' isten összefutok egy namuri lakossal Charleroi-ban? Akkor melyik város szokásai az irányadóak? Meg egyébként is, mostantól minden beszélgetést azzal kell majd kezdenem, hogy 'excuse-moi, melyik városból is származol'?

Ráadásul azt sem könnyű megítélni, hogy kinek kell puszit adni. A belga iskolában, ahová régen a kisebbik gyerekem járt, minden reggel olyan volt, mintha a Summer of love-ba csöppentem volna. A tanárok puszival köszöntötték a gyerekeket, a szülők a tanárokat, a szülők a szülőket, sőt egymás gyerekét is. (És még csodálkoznak, hogy miért van annyi vírusos fertőzés ...) Én meg, mit mást tehettem volna, úsztam az árral. Kifejlesztettem egy arckifejezést, ami reményeim szerint azt sugallta, hogy feltétlenül nem akarok puszit adni senkinek, de nem nem is zárkózom el teljesen a dologtól. Ezzel sikerült megúsznom három évet komolyabb beégések nélkül.

Egészen addig, amíg át nem írattuk a gyereket francia iskolába, ami félreértések és kínos szituációk lehetőségeinek egész tárházát nyitotta meg számomra.

Elmondom, miért. Képzeljük el, hogy van két anyuka, az egyszerűség kedvéért nevezzük őket X-nek és Y-nak. Reggel találkoznak az iskolában. A kérdés az, hogyan köszöntse X anyuka Y anyukát, ha tudjuk, hogy
a) Y anyuka francia (kivéve, ha netán belga, vagy olyan francia, aki, mivel Belgiumban vagyunk, felvette a belga szokásokat),
b) Franciaországban a puszik száma egy tetszőleges egy és négy közötti egész szám,
c) a pontos szám attól függ, hogy melyik régióról beszélünk,
d) a pusziadás folyamatának iránya szintén régiófüggő, de kizárólag jobbról balra vagy balról jobbra történhet (szerencsére),
e) X anyuka magyar, és lövése sincs az egészről, és amúgy is boldogan kiegyezne egy kurta bonjour-ral?

Ha tudjátok a megoldást, szóljatok.
Addig is marad a jó öreg gyomorgörcs és izzadó tenyér, ha meg kell közelítenem a szülőket.

Franciaország puszitérképe, hol mennyi puszit kell adni... de most komolyan!?

A kép forrása: Le Vif