2012. július 11., szerda

Belgiumban nem (csak) játék az óvoda - I.


Először is köszönöm Katinak, hogy meginvitált a blogjába azzal, hogy mondjam el a véleményemet a belga óvodákról.

Milyen is egy belga óvoda? Jobb-e mint egy magyar? Sokszor megkapom ezt a kérdést, és általában maradok a diplomatikus válasznál: más. Nagyon más.

Kisebbik fiam, Dani, két éve jár belga, bocsánat francophone, vagyis francia nyelvű, óvodába. Nem véletlen a pontosítás, egyszer maga az igazgatónő javított ki, amikor „lebelgáztam” az ovit. Úgy tűnik ugyanis, hogy Belgiumban nincs olyan, hogy belga ovi. Egy ovi lehet flamand vagy francia nyelvű, önkormányzati vagy a katolikus egyház által finanszírozott, nemzetközi, montessori, az európai iskolán belül működő nemzeti, vagy valami teljesen más. Én személy szerint nem látom át a rendszert, viszont egyáltalán nem mindegy, hogy melyiket választjuk.

Dani ovija tehát egy francia nyelvű, önkormányzati finaszírozású intézmény Brüsszel határában, Auderghem-ben, egy expatok által igen közkedvelt városrészben. Ezt az igazgatónő is tudja, ami azt jelenti, hogy nyitottan állnak a nem francia anyanyelvű gyerekekhez, sőt még segítenek is nekik a nyelvi felzárkóztatásban. (Ez egyébként nem mindenhol van így.) A gyerekek összetétele tehát bőrszínt, vallási hovatartozást és nemzetiséget illetően is finoman szólva sokszínű.


A magyar gyerekek készülnek a „Ki honnan jött?” kiállításra 
Egy bölcsőde (crèche), egy óvoda (école maternelle) és egy alsó tagozat (école primaire) alkotja magát az ISKOLÁT, és ezzel el is érkeztünk ahhoz a ponthoz, ami szerintem alapvetően meghatározza azt, hogy miben is különbözik egy belga ovi egy magyartól. A francia nyelvben ugyanis nincs önálló szó az ovira: az école vagyis iskola részének tekintik. A foglalkozásokat travail-nak, vagyis munkának hívják, az elkészült művek pedig a Mes travaux, vagyis munkáim feliratú mappában kapnak helyet.

Dani a mappájával
Az álláspont ugyanis az, és ezt tudományos kutatásokkal is alá tudják támasztani, hogy a 3-6 éves kor a legmeghatározóbb a gyerekek fejlődése szempontjából, ezért fontos, hogy ebben a korban minél több tudást elsajátítsanak, azaz tanuljanak, azaz dolgozzanak, ahogy ők mondják.

Meghatározó élmény volt számomra, amikor Dani nagycsoportos lett, és az év eleji szülői értekezleten a nagycsoportos óvónéni kritikával illette a középsős óvónénit, amiért az nem tanította meg a (négyéves!) gyerekeknek leírni a nevüket folyóírással. A belga szülők elhűlve ingatták a fejüket, miszerint ez tényleg tarthatatlan. De sebaj, az óvónéni hamar orvosolta a helyzetet, főleg mivel az első osztályba lépés egyik feltétele, hogy a gyerek folyóírással le tudja írni a nevét.

Dani első próbálkozásai az írással
Hogy az írást miért kockás papíron tanítják, az rejtély számomra, de ez tehát a bizonyíték arra, hogy Dani öt és fél évesen készen áll az első osztályra. És, igen, ez ismét egy olyan pont, ami furcsa lehet nekünk magyaroknak, hiszen míg Magyarországon igyekeznek minél jobban kitolni az iskolakezdést, addig Belgiumban ismeretlen az a fogalom az évvesztesség, és, hacsak nincs valami nagyon-nagyon nyomós ellenérv, akkor minden gyerek abban az évben kezdi az iskolát, amelyik évben betölti a hatodik életévét. Akkor is, ha Danihoz hasonlóan, ez csak az év végén következik be.

A poszt megírása közben rádöbbentem, hogy sok mondanivalóm van még a témáról, ezért tekintsétek ezt bevezetésnek. További részletekkel, úgymint, hogy szabad-e kezet mosni WC után, lehet-e reggelire gumicukrot enni, illetve hány tubus ragasztót használ el egy átlagos óvodás egy év alatt, hamarosan jelentkezem!

(A válasz egyébként nem, igen és öt (nagy!) tubus.)

2012. július 9., hétfő

Habos ribizli torta á la Françoise- Fruits rouges meringuée




Két hete vendégség volt nálunk és belga szokás szerint desszertet hoztak virág helyett. Kicsit mérgelődtem, mert én is készültem egy tortával és egy Stahl-féle epermisuval, de azért gyorsan megnéztem, hogy mi van a Les tartes de Francoise feliratú dobozban.  Nem klasszikus torta volt a mi fogalmaink szerint, a tetejére sütött tojáshab a szokásos belga citromtortára emlékeztett. Miután nem vagyok édesszájú, különösebben nem izgatott a dolog. Megmaradt a fele, úgyhogy gondoltam,megkóstolom, marad a gyerekeknek úgyis elég. Hát alig maradt.... Én még ilyen finom süteményt itt nem ettem. A tészta alját speculoosból készítették. A speculoos ropogós keksz, fahéjjal, szerecsendióval, barna cukorral ízesítve. Nagyon finom, elsősorban teához vagy kávéhoz adják, de nagyon szeretik tortaalapnak is (úgy,mint az amerikai sajttortáknál).




A speculoos rétegre tejszínhabot kentek, erre pedig rengeteg bogyós gyümölcsöt (fruits rouges, azaz piros gyümölcsök) halmoztak. Végül tojáshabbal borították be (meringue italienne) és a tetejét karmellizálták. Ez a híres "Fruits rouges meringuée".

Azonnal elkezdtem a recept után kutatni, de később kiderült, hogy ez a Francoise egyik specialitása és a recept nem publikus. Úgyhogy ez a saját receptem, de a kóstolók szerint majdnem olyan,mint az igazi. Az eredeti tejszínkrémet sűrűre főzött vaníliapudinggal helyettesítettem, így is szerették. De legközelebb megpróbálom a tejszínhabot egy kis zselatinnal szilárdítani,így tényleg olyan lesz,mint a "bolti".
A Les tartes de Francoise-ból rendelni is lehet,  sós és édes tarte-okat egyaránt sütnek. Nem olcsó, mert mindent friss és kiváló alapanyagokból készítenek. Ezért is kísérletezem itthon,de az elsődleges szempontom az, hogy otthon, Magyországon is el tudjam készíteni.

Hozzávalók:

A tésztához

120 gramm liszt.
130 gramm speculoos vagy fahéjas keksz
125 gramm vaj
2 tojássárgája
100 gramm cukor (esetleg cassonade vagy barna cukor)

A tészta hozzávalóit összekeverjük- nagyon lágy lesz, de nem kell megijedni, mert 1 órát kell pihentetni a hűtőszekrényben. (én mindent beledobáltam a robotgépembe és azzal dolgoztam össze). Hűlés után egy zsírpapírral kibélelt (előtte kicsit kivajazott) keskeny peremű formába ( 24cm-es) nyomkodjuk a tésztát. 220 fokos sütőben készre sütjük 10-15 perc alatt.

Töltelék:

3 dl tej
1 csomag vaníliapuding por
3 evőkanál cukor
400 gramm friss vagy fagyasztott bogyós gyümölcs (lehet ribizli, málna, szeder, áfonya vagy ezek vegyesen)

A pudingport 5 evőkanál tejjel és a cukorral összekeverjük. A tejet felforraljuk és állandó keverés mellett hozzáadjuk  a tejjel kikevert pudingport. Sűrű pudingot készítünk és a kisült tésztalapra kenjük. Kirakjuk a gyümölcsökkel.

A habhoz:

4 tojásfehérje
a tojásfehérjével megegyező súlyú kristálycukor

A kristálycukorhoz hozzáadunk 2 evőkanál vizet és addig melegítjük egy kis lábosban, amíg buborékolni nem kezd (120 fok, ha van hőmérőnk). A tojásfehérjékből lágy habot verünk és hozzáadjuk a forró cukorszirupot. Ezután keményre verjük a habot és a torta tetejére kenjük. 5 percre forró grill alá toljuk, amíg egy kicsit karamellizálódik a teteje, de karamellizáló pisztolyt is használhatunk.


2012. július 6., péntek

A kriek - avagy a nagy meggysör-teszt





Az első meggysört jó pár évvel ezelőtt kaptam ajándékba és őszintén megmondom, fogalmam sem volt róla, hogy létezik ilyen ital. Viszont ízlett. Arra már nem emlékszem, milyen márkájú volt,már csak azért sem, mert azt hittem, ez A MEGGYSÖR. Aztán  Brüsszelben szembesültem vele, hogy a "sarki boltban" is legalább 3 féle sorakozik a polcokon, a Carrefourban (ez a helyi hipermarket) pedig egész pontosan 10 félét találtam: a fadugós különlegességtől kezdve a halal meggysörig sokféle variációban létezik. 

Kicsit utána néztem a meggysör készítésének, ugyanis eleinte azt sem tudtam eldönteni,hogy cseresznyéből vagy meggyből készül. A belga neve "kriek" (ejtsd:krik), ez flamandul cseresznyét jelent. A címkén is mindenütt "cerise", vagyis cseresznye szerepel, a meggyre viszont a cerise du nord (északi cseresznye) kifejezést használják a meggybefőttön. Utóbbi tényleg meggyből van  és ez azért érdekes,mert én még nyers meggyet nem láttam Belgiumban. Csak arra tudok gondolni, hogy a meggy megy a sörbe.... A meggysört ugyanis eredetileg a Schaerbeek-i (Brüsszel egyik kerülete) "savanyú fekete  cseresznyéből" készítették , ami szerintem valószínűleg meggy lehetett.  Ezek a fák azóta kihaltak és most importálják a hozzávaló meggyet. 

A kriek lambikus sör. A lambikus szó a latin alambic (desztilláló lombik)) szóból ered. Tulajdonképpen arról van szó,hogy készítenek egy hagyományos száraz,kicsit savanyú sört egy speciális eljárással és ehhez adják a friss meggylevet.

És rögtön itt a lényeg: az,hogy melyik meggysör lesz a kedvencünk azon múlik, hogy szeretjük-e a sört.. 
Ha nagyon szeretjük,akkor olyan kriek-et kell keresnünk, ahol a lambikus vonal dominál, ha viszont nem, akkor a gyümölcsösebb varációkat kell választanunk. Érdekes volt a hat különböző meggysörrel elvégzett teszt eredménye: a két tesztelő férfinek az a három sör ízlett,aminek alacsony volt a gyümölcstartalma, a két nő viszont egyértelműen a meggyesebb ízre szavazott. Mielőtt részletekbe bocsátkoznék, azért annyit hadd javasoljak, hogy nagyon "sörös" barátokkal ne is kísérletezzünk. Náluk ez a "meggy Márka" kategória. (a kivétel erősíti a szabályt...)

Most pedig következzen a teszt.  Hat sört kóstoltunk két férfi és két női kóstoló felállásban. Kezdjük először a női kategória 3 nyertesével:

1. Lindemans

Nagyon meggyes, gyönyörű a színe,nem keserű. Habja rózsaszínű. A gyümölcstartalom 25%,az alkohol tartalom 3,5%. Nem véletlen,hogy a világ öt legjobb gyümölcssöre közé választották és sorra nyeri a díjakat. Egyértelműen ez a legfinomabb.

St. Louis Premium Kriek

Ez is nagyon gyümölcsös. A színe halványabb,mint az előzőé,ezért került a második helyre. Ne szagolgassuk,mert kicsit furcsa az illata és ettől nehéz elvonatkoztatni. Ha van időnk,nézzük meg a gyártó honlapját - nagyon igényes és szellemes. A gyümölcstartalom 25 %,az alkohol-tartalom 3,2%.

3. St.Louis Kriek

Még ez is gyümölcsös kategóriába tartozik,de érezhetően kevesebb van benne,mint az előzőben. A gyümölcstartalom 15%,az alkohol tartalom 4,5%



A férfi kategória nyertesei

1.Mort Subite Kriek

A gyümölcstartalom 10 % , az alkohol tartalom 4,3%. Kesernyés, de még a gyümölcsöt is érezni benne. A színe szép,de nem túl sötét.


2. Timmermans Kriek

Nemes egyszerűséggel a világ legjobb meggysöreként hirdeti magát a címkén,de ez a férfiak szerint sincs így.
Van egy jellegzetes keserűmandulás mellékíze,ami sokat ront rajta, pedig relatíve magas a gyümölcstartalma: 13,5%, az alkohol-tartalma pedig 4%.

3.Belle vue

Mindenki szerint ez a leggyengébb ital, keserű meggyszörpre emlékeztet. Mindössze 8,5% a gyümölcstartalma, az alkohol viszont 5 %, tehát ez a legerősebb.





A képen látható sörök balról jobbra: Lindemans, St.Louis Kriek prémium, St. Louis Kriek, Mort Subite Kriek, Timmermans, Belle vue

És végül egy friss hír: 7 év után először találtam meggyet az Abattoir-on. Egy ládával hozott egy flamand őstermelő, de azt mondta, rajtam kívül még nem kellett senkinek. Úgyhogy egy kiló meggyet megmentettem a kriek-ké válástól és bár nem üti meg a mi meggyünk szintjét, rég örültem gyümölcsnek ennyire..