Brüsszel egykor és most - mesélő képeslapok

Szerző: Pápai Mónika

Brüsszel városfejlesztési politikáját lehet kritizálni, de az tagadhatatlan, hogy a város képe elképesztő gyorsasággal változik. Sajnos ezt leginkább akkor érezzük, amikor valamit lezárnak építkezés miatt, főleg, ha az a valami aztán hónapokig (esetenként évekig) lezárva is marad. Érdekes megnézni, hogy a híres helyek (a Jourdan, a Flagey vagy épp a Rogier) hogy néztek ki a múltban, illetve hogy mely épületek állták ki az idő próbáját, és melyek estek áldozatul a háborúnak vagy épp a modernizációnak. A Grand Place például szerencsére semmit sem változott, de találtam olyan helyet is, ahonnan egész utcák tűntek el. Jó nézelődést!

(Amennyire a google maps engedte, igyekeztem ugyanabból a szögből megmutatni a helyet.)

A Parc Cinquantenaire a Schuman körforgalom felől

A Chasse kereszteződés az Auderghem felől

A Place Jourdan

A Place De Brouckère

Az Avenue de Tervuren a diadalív tetejéről

A Grand-Place

Az Avenue Louise a Place Stéphanie felől

Az egykori Sainte-Gertrude templom Etterbeek-ben

A Porte de Hal a Chaussée de Waterloo felől

A Palais de Justice

A Porte de Namur

A Sainte-Gudule templom

A place Royale

A place du Grand Sablon

A Place Rogier

Place Flagey

A De Valera's Irish Pub - Place Flagey

Lassan vége a nyárnak és vele együtt vége a cidernek is. Magyarországgal ellentétben ugyanis Brüsszelben nem elég elballagni a sarki szupermarketbe, ha megkívánjuk. Cidre-t (ejtsd: szídr), azaz almabort mindenhol tartanak, száraz és édes variációban is, de cidert (ejtsd: szájder) eddig csak a Delhaize nagyobb üzleteiben láttam. Ott is egyetlen fajtát, a Sommersby-t, de azt is csak almás variációban.

Mit tehet ilyenkor a ciderre nyáron rákattant magyar? Elmegy egy ír kocsmába. Az egyik legjobb ír kocsmát, a De Valera's Irish Pub-ot a Place Flagey-n találjuk, ami messze esik a turistanegyedtől. Viszont nagyon  kedvelik a környéket a brüsszeli egyetemisták, igazi diáknegyed ez. Több szórakozóhely is van a környéken, például a híres Café Belga, amiről szintén írni fogok majd, de most maradjunk az íreknél. 

Először is a legfontosabb: rendelni angolul lehet és amennyire látom, vagy inkább hallom, a franciát nem is használják. Az itallapon természetesen szerepel töménytelen féle whisky, sör és persze a lényeg: a csapolt cider. 

Enni is lehet, mégpedig az angol és az ír konyha remekeit. Előételként kissé ellentmond ennek a nachos, viszont hamisítatlan cheddar sajttal készül, házi guacamolével. Óriási adag és nagyon finom.

Sajnos, a pincér a főételekkel együtt hozta ki, úgyhogy gyakorlatilag a nachos-szal jól laktunk. A férjem hamburgert rendelt hasábburgonyával, én pedig Guinessben főtt marharagut, amit leveles tésztával lefedve sütöttek készre. Hatalmasak az adagok, úgyhogy vacsora után körbe kellett sétálnunk a kocsma melletti tavat, hogy emberi állapotba kerüljünk újra. 

Ha valaki folytatná a cider-turnét, kövesse nyugodtan a táblát és előbb-utóbb beleütközik a legközelebbi ír kocsmába.

r

Les frites- A híres belga sült krumpli

Ha igazán jó belga frites-t, azaz sült krumplit akarunk sütni, akkor máris indulhatunk marhafaggyút keresni. Igen, marhafaggyút. A frites igazi zamatát ugyanis ez, a "Le Blanc de Boeuf" (szószerinti fordításban a 'marha fehérje') adja meg. Lehet persze lózsírban is sütni,de ez még ritkább. A legtöbb helyen maradnak az olajnál, a legjobb a földimogyoró olaj.

Ha a zsiradékproblémát megoldottuk, már csak megfelelő minőségű krumplit kell találni és kezdődhet a sütés. A krumpli ne legyen túl lisztes, de újkrumplival se kísérletezzünk. (A belga boltokban lehet kapni speciális frites burgonyát.)

A meghámozott, hasábokra vágott krumplit (1 cm vastagságú legyen) háromszor átmossuk vízben. Utána negyed óráig szárítjuk papírtörlőkendőn.

Az olajat 150-160 fokra melegítjük és kis adagokban 10 percig sütjük a krumplit. Ezután kivesszük és lecsepegtetjük.Végül az olajat 180 fokra melegítjük és újra átsütjük kis adagokban a krumplit, amíg aranysárga nem lesz. Nedvszívó papírtörlőkendőre szedjük, sózzuk és forrón tálaljuk.

Akinek nincs kedve ennyit szórakozni, az sétáljon el a Place Jourdan-ra a Maison Antoine-ba és vegyen magának egy jókora adagot. Régen a belga származású Johnny Hallyday, akit francia Elvisként is emlegetnek, szintén itt fogyasztotta el napi frites-jét. (aki nem ismeri, jó alkalom, hogy a Hey Joe-t meghallgassa franciául itt. Brutális.)

A frissen vásárolt krumplival be lehet ülni bármelyik kocsmába, ha mellé rendelünk egy sört is.

A másik híres, éjszaka is nyitvatartó frites-áruda a Place Flagey-n található. Az adagok hatalmasak, a kicsivel is jóllakhatunk. (2 euro-2,30 euro a nagy). Szószokból nagy a választék, a recepteket itt találhatjuk meg. Szerintem az andalúz a legjobb, ami egyébként ismeretlen Andalúziában, igazi belga specialitás. (paradicsomos majonéz csípős paprikával). Mellesleg a belgák szerint a bolognai spagetti is belga specialitás. Ami lehet, hogy így is van, ilyen bolognait Bolognában egészen biztosan nem csinálnak.....