2015. szeptember 30., szerda

Híres "belgák"1. Edda Kathleen Ruston, azaz.......


Edda Kathleen Ruston 1929. május 4-én  született Ixelles-ben. Édesanyja, Ella van Heemstra holland bárónő Brüsszelben találkozott  Joseph Victor Anthony Rustonnal, aki az egyik angol bank belga leányvállalatának volt az igazgatója. Ruston szintén nemesi származásúnak tartotta magát: nagyanyja Stuart Mária skót királynő harmadik férjének, Bothwell Earl-jénak volt a leszármazottja.
A pár Ixelles-ben telepedett le, akkoriban ez a hely nagyon kedvelt volt a diákok, művészek és az értelmiségiek körében. Két év múlva itt született meg a kis Edda, majd a család kiköltözött Linkebeek-be.
A vidám és nagy képzelőerővel rendelkező kislányt apja Monkey Puzzle-nak becézte. Edda 5 évesen beleszeretett a klasszikus balettbe és balerinának készült.
A második világháború elmérgesítette a szülők kapcsolatát, náci szimpatizáns apja egyik pillanatról a másikra elhagyta a családot. Eddát Angliába küldték tanulni, ahol szigorú viktoriánus nevelést kapott. Anglia, Hollandia és Belgium között ingázott folyamatosan. Amikor 1939-ben Anglia hadat üzent Németországnak, anyja a bombázásoktól félve Hollandiába vitte és itt a történet belga szála véget is ér.
Ezután történt vele egy s más. Új nevet választott, apja híres rokonának, Bothwell Earl-jének a vezetéknevét vette fel, aki Joseph Hepburn névre hallgatott. Keresztnevét megtartotta, de az angol változatát, az Audrey-t használta. A civil életben viszont továbbra is Edda (Audrey) Kathleen Ruston maradt,



Hála a holland-angol-ír származásnak és a brüsszeli éveknek haláláig tökéletesen beszélt angolul, hollandul és franciául, sőt spanyolul és olaszul is.  Itt a bizonyíték:



Ezt meg egyszerűen nem lehet kihagyni:




Ha valaki kíváncsi rá : ez Audrey Hepburn szülőháza, Ixelles-ben, a Rue Keyenveld 48.-ban  a Porte de Namur közelében. 



2015. szeptember 28., hétfő

Han-sur-Lesse cseppkőbarlang és vadaspark+VIDEÓ

Kihasználva az utolsó szép őszi hétvégéket múlt héten Han-sur-Lesse-ben jártunk. A Dinant közelében fekvő hangulatos kisváros meglepően sokszínű turisztikai szempontból. A fő látványosság a cseppkőbarlang, amelyet a város központjából induló százéves villamossal érhetünk el. A másik nagyobb lélegzetvételű program a vadaspark, amit szafariautóval vagy a saját lábunkon járhatunk be. És ha még mindig nem fáradtak el a gyerekek (vagy inkább a felnőttek), akkor bepillantást nyerhetünk az ősember életébe vagy megtekinthetjük, hogy milyen is volt hajdanán az élet vidéken. Kedvcsinálóul, íme egy kis videó!


2015. szeptember 27., vasárnap

Amélie Poulain és a tűzszerszám


Mi mindenre jó egy tűzszerszám, pardon karamellizáló pisztoly?
Legelőször arra, amire kitalálták: karamellizálásra. Például a citromtorta (tarte au citron meringuée) habjához:



Aztán lehet vele tüzet gyújtani. Nagyon hasznos tud lenni, ha nincs otthon gyufa. Nálunk sosincs, mert sajnos, nincs gáztűzhelyem , úgyhogy a szerkezetet használom, ha gyertyázunk vagy grillezünk, 
Ha meg kocsonyára támad gusztusunk, nagyszerűen használható a disznólábak perzseléséhez.

Szóval hasznos dolog a tűzszerszám. De hogy kerül ide Amélie Poulain ? Így:


A recept nagyon egyszerű és nagy sikert lehet vele aratni. Kétféle iskola van: a puristák például Tamasin Day-Lewis szerint a crème brûlée sosem kerülhet a sütőbe, Gordon Ramsay és Pierre Hermé viszont simán megsütik vízfürdő nélkül 100 fokon. Én a vízfürdős, egyáltalán nem bonyolult módszernek szavaztam bizalmat.

Nagyon sokféleképpen lehet ízesíteni : cukrozott gesztenyével, zöldcitrommal, gyömbérrel, kávéval és fahéjjal, levendulával, rumos mazsolával. Lehet hozzá készíteni gyümölcsös önteteket.

Kb. 10 perc munka..... karamellizálni pedig hallatlanul szórakoztató. 
A hűtést viszont komolyan kell venni, legjobb, ha egy éjszakát áll a hűtőben, de 5-6 óra a minimum.

A crème brûlée szett október 1-től akciós a belga Lidl-ben: karamellizáló pisztoly 4 ramequin-nel azaz porcelántálkával (ha csak a karamellizálót szeretnénk, akkor azt 8-10 euroért lehet kapni a szupermarketekben).  Külön kell venni gázt a pisztolyhoz, ezt bármelyik szupermarketben, Blokker-ben lehet venni: öngyújtó-töltőgáz. (gaz briquet - "gá briké").

Hozzávalók ( 6db 10 cm átmérőjű tálkához)

6 tojás sárgája (ha M-es vagy S-es méretű a tojás akkor 7)
8 dkg kristálycukor
1 vaníliarúd
5 dl tejszín ( 4 dl tejszín, 1 dl tej is lehet)
kb. 10 dkg barnacukor (sima kristálycukor is jó) a tetejére

A sütőt 120 fokra melegítjük (3.-4. fokozat gázsütő), de nem a légkeveréses fokozaton.A vaníliarúd belsejét kikaparjuk és a tejszínhez adjuk 4 dkg kristálycukorral együtt. Forrásig melegítjük.
A tojások sárgáját fehéredésig keverjük a maradék cukorral.
A tejszínt apránként a cukros tojáshoz keverjük fakanállal (ne legyen nagyon habos). Elosztjuk a porcelántálkákban a keveréket, majd egy mély tepsibe tesszük a tálkákat. A tepsibe meleg vizet öntünk úgy, hogy a tálkák 2/3-ig érjen a víz. Körülbelül 50 perc alatt megszilárdul a sütőben krém, de lehet, hogy egy kicsit hosszabb idő kell neki (nem lesz kemény, inkább egy lágy pudingra emlékeztet).
A sütőből kivéve megvárjuk, amíg kihűlnek, majd folpackkal lefedve a hűtőbe kell tenni és nagyon lehűteni a krémeket.Tálalás előtt a hideg krém tetejét egyenletesen meg kell szórni barna cukorral és körkörös mozdulatokkal (nem túl közelről, mert akkor megég!!!) karamellizálni a tetejét. Nem szabad sokat állnia, mert a karamell feloldódik a krémben és akkor nem "ropog".

2015. szeptember 24., csütörtök

Képregényfalak nyomában Brüsszel belvárosában+VIDEÓ

A belgák roppant büszkék a képregénykultúrájukra, megjegyzem nem teljesen alaptalanul. Ha valaki szeretne igazán elmélyedni a képregény történetében, akkor ajánlom a Belgian Comic Strip Centert, aminek egy impozáns Art Noveau épület ad otthont. Ha viszont csak némi ízelítőre vágyunk, akkor elég egy kis sétát tenni Brüsszel belvárosában, ahol tűzfalakra festett freskókon kelnek életre a képregényvilág ismert és (számunkra legalább is) kevésbé ismert karakterei.

Mi a sétát a De Brouckère metrómegállótól kezdtük és térkép segítségével próbáltuk megtalálni a képregényfalakat, több-kevesebb sikerrel. A gyerekek mindenesetre nagyon élvezték a "vadászatot". A végén pedig nem maradhatott ki a sült krumpli és a gofri sem!

Íme a séta 5 percben, jó szórakozást hozzá!





2015. szeptember 22., kedd

Albérletet keresünk - Egy igazi belgaság: A kot



Pár éve még, ha azt kérdezte volna tőlem  valaki, hogy mi jut eszembe a kot-ról, azt mondtam volna, hogy a tyúk. Kotkodács meg kotlik. Kb. ennyi.

A belgáknak nem csak ennyi. A kot igazi belgaság, a diákszoba, vagyis a chambre d'étudiant fedőneve. A flamand kotje szóból jön, ami kicsi helyet, fészket jelent
Általában több kot van egy házban vagy lakásban, 3-4 emeletes házat figyelembevéve akár 12 szobát is kialakíthat a tulajdonos. A szobákban ágy, íróasztal, szekrény az alapberendezés plusz egy kis mosdó -semmi felesleges flanc. A berendezés az esetek többségében az IKEA-ból származik. Matracot mindenki maga vesz. A konyha közös, van benne alapfelszerelés, de mindenki viszi a saját edényeit és a hűtőben is jár egy polc. Zuhanyozó, WC emeletenként egy, de ha valaki sajátot szeretne, akkor sokkal mélyebben a zsebébe kell nyúlnia. A közös helyiségeket commu-nek nevezik.
A szerződésben nemcsak a diák, hanem a szülő neve is szerepel, ő vállalja a kezességet a fizetésért.
Az esetek többségében 12 hónapot kell fizetni, a nyarat nem lehet megúszni, de néha beérik 11 hónappal.A havi bérleti díjban általában a rezsi és a wifi is bennefoglaltatik, de amikor megkapják az éves gáz-villany-víz elszámolást, akkor kérhetnek még kiegészítést. Van, ahol külön kérik a charge-t, azaz nem számít bele a bérleti díjba.
Brüsszelben 300 euro körül kezdődnek a kot-díjak, vidéken egy kicsit olcsóbbak. Általában kéthavi kauciót kérnek.
Néhány egyetemnek, pl. az ULB-nek is vannak saját kot-jai, ezek olcsóbbak, mint a magánszemélyek által kiadott albérletek. (ha valaki bevállalja a szobatársat, 125 euro-ból megúszhatja a bérlést 1 hónap kaucióval).
Kot-ot nem csak diákok vehetnek ki, hanem pályakezdő fiatalok is. Néhányan felsorolják az aktuálisan náluk lakó "kotlók" életkorát és van, ahol 24-32 éves társaság. Ők már bizonyára nem diákok.  Persze, ki tudja manapság... sok a későn érő típus. 
Azért kíváncsiságból megnéztem, hogy itt mit mond a tyúk
Cot-cot-codac. 

2015. szeptember 19., szombat

Autómentes nap Brüsszel, 2015. szeptember 20. - Fontos információk és érdekességek



Brüsszel már egy hete "autómentes" lázban ég. Próbálják a figyelmet ráirányítani a "covoiturage"-ra ('kovoátürázs'), azaz a közös autóhasználatra. Egyszer kíváncsiságból megszámoltam a Bois de Cambre-ban (nagy az átmenő forgalom ezen a helyen)  40 autóból 24-ben magányos vezető ült, úgyhogy ez tényleg fontos ügy.

Ma az egyik alagútban a következő feliratra lettem figyelmes: a Rogier csak 1 perc innen... biciklivel.
Autóval 10 volt...  Számos érv szól a bicikli mellett, én tudok egyet ellene is, de nem akarok "ünneprontó" lenni.

Brüsszelben tényleg nagyon komolyan veszik az autómentes napot : fél 10-től este 7-ig "lélek az ajtón se be, se ki", vagyis autót nem használhat senki, csak az egészségügyiek, rendőrök, taxisok, a média  illetve azok, akik a commune-től erre nyomós okból kifolyólag engedélyt kérnek. Ők mehetnek, de maximum 30 km/ órás sebességgel. A tömegközlekedés működik, a vonatok mennek, a Ring nyitva van, tehát ha valaki ügyes, akkor eljuthat akár a reptérre is. Azért autóval mindenképpen érjük el a Ring felhajtóit fél 10 előtt, mert könyörtelenül lezárják őket.

És most néhány érdekes tudnivaló és program:

Ha elromlik a biciklid, hívhatod   a 0800/25260-s telefonszámot (ingyenes zöldszám) és 
a Sylcoat kerépjárjavítócsapata 15 perc alatt a helyszínre ér és megjavítja a kerékpárodat. (ingyen).

A Porte de Namur-nél alagútparti lesz, ahol DJ-k adnak partit a biciklistáknak és a deszkásoknak.

A Grand Place-on  Folklorissimo, rengeteg előadással

A térre olyan érdekes "rendek" települnek ki, mint a Confrérie des Compagnons du Witloof d'Evere . A wit-loof, azaz a "fehér lomb" nem másra utal, mint a cikóriára (franciául chicon), ami Evere egyik büszkesége. A rend tagjai megalkották Kieté-t, az óriást, (3, 80 cm) Krooske-t (3,72 cm)  a feleségét és Lommeke-t  a gyereküket. Utóbbi már kamaszkorban lehet, mert magasságban beérte az anyját. (Fejben el is hagyta. Apját is.).


 Valószínűleg ők hárman is tiszteletüket teszik.

A cikóriánál valószínűleg nagyobb sikert aratnak majd a brüsszeli gofri testvériség képviselői, a
De Confrérie de Brusselse Waffel.




A brüsszeli goffri véletlenül sem keverendő össze a liege-i goffrival, utóbbi ugyanis gyöngycukrot tartalmaz, aminek a brüsszeliben nyoma sincs. Azért azt hozzáteszem, hogy a Grand Place környékén főleg liege-i goffrit árulnak .  Egyébként a flamand meleg goffri is finom, hogy tovább keverjük a ..tésztát. (a receptek a gofri nevére kattintva megtalálhatók a linken)

Kint lesz a Le Théatre Royal de Toone, amiről a bábszínházas kocsma kapcsán itt írtam.

Mi is rendszeresen "kibiciklizünk". A Kicsi eleinte még a legendás magyar műanyagmotorral jött, aztán pedálnélküli biciklivel, majd ezzel a járművel egész a Grand Place-ig eltekert velünk.



"
Pár éve nekünk is sikerült emlékezetes előadást összehozni a fent említett helyszínen. Kivonultunk a térre, majd az egyik sarkon letettük a 4 biciklit és egy óriási lakattal nagy nehezen összelakatoltuk őket.   Sétálgattunk, nézelődtünk, aztán vissza. Lakatkulcs sehol. Miután áttúrtuk az összes zsebünket, irány vissza a Grand Place. Milliméterről milliméterre átvizslattuk a teret a kulcsért. Hiába. Miután a leglopásbiztosabb lakatot sikerült megvenni a Decathlonban, ipari lemezvágó olló nélkül esélyünk sem volt a leszedésére. Hosszas tanakodás után a közeli rendőrség mellett döntöttünk, mondván nekik biztos van ilyen alkalmatosságuk. 
Szerencsére volt is, ki is vonultak és meg is kezdték a lakat lenyiszatolását. Menetközben az egyiküknek viszont eszébe jutott: mi van, ha mi rendőri segédlettel akarjuk ezeket a bicikliket ellopni? Bizonyítsuk be, hogy ezek a mieink! 
Addigra kisebb tömeg verődött körénk meg a rendőrök köré.  Minden szem ránk szegeződött, persze, hirtelen nem jutott eszünkbe semmi. Aztán végre heuréka- induláskor csináltunk egy fényképet, amit meg tudtunk mutatni a telefonon.
Így aztán negyedóra "vagdalkozás" után visszakaptuk a bicikliket. Amint ki-ki elvette a magáét, egyszercsak leesett a földre valahonnan.... a kulcs. Azóta számzáras lakatunk van.

A kórházak sürgősségi osztályain teltház van, ugyanis a "kocabiciklisek" sok balesetet okoznak és szenvednek maguk is. A gyerekek meg a nagy szabadságnak köszönhetően persze kipróbálják egykézzel, kormányra tett lábbal, ugratva.... a történet vége sejthető.


Ami különösen kellemetlen, hogy ugyan a mentők dolgoznak, de a könnyebb esetekhez nem jönnek ki és ilyenkor derül ki, hogy milyen nehéz autó nélkül bevágtatni az ügyeletre. Nem beszélve arról, hogy a gazdátlan biciklit ki viszi haza. Tapasztalat...

SISAKOT mindenkinek és jó szórakozást!

Napi kisszínes: Tanuljunk franciául! - Mozaikszó-póker

Játszunk egy kis szópókert, ha már hétvége van..

D A I S

Én ebből az AIDS-et raknám össze. A belgák a SIDA-t. Jelentését tekintve ugyanazt. Franciául le syndrome d'immunodéficience acquise a teljes név (ugyanígy nevezik az olaszok, a spanyolok és a portugálok is). Teljesen hasonló az angol elnevezéshez (acquired immune deficiency syndrome), csak a latin nyelveknél más a szórend

I H V

Ha már AIDS, akkor jöjjön a kórokozó, a HIV vírus. Franciául VIH, vagyis le virus d'immunodéficience humain, angolul human immunodeficiency virus ).Tükörképek.

A N T O

A legkézenfekvőbb megfejtés a NATO (North Atlantic Treaty Organisation) franciául az OTAN, vagyis Organisation du Traité de L'Atlantique Nord. Ugyanaz-fordítva.

Bevallom, én ezeket itt hallottam először. Az tény, hogy otthon a gimnáziumi francia oktatásnak a 80-as években nem volt szerves része egyik sem...



2015. szeptember 16., szerda

Szolgálati közlemény - Új bloggerek a láthatáron: Zsuzsa és Niki

Möszjő bácsi  gyakrabban jelentkezik : Mónika mellett két új blogger csatlakozik hozzám: ezentúl Zsuzsa és Niki írásait is olvashatjátok. Zsuzsa ma kezd: a brüsszeli albérletkeresés szépségeiről oszt meg  egy tanulságos és hasznos posztot. Niki is jön nemsokára és várjuk Móni visszatérését. Lesz sok új témánk, sorozatunk, hogy kiderüljön: Mi újság Brüsszelben?

2015. szeptember 12., szombat

Napi kisszínes : Frőd és Niccs


A család kicsi kincsé-t nézzük.
- Ezt néztük  etika órán - mondja a lányom.
- És mi volt még? -kérdezzük,
- Film nem. Csak Frőd és Niccs (sic!)- feleli.
Freud és Nietzsche.
Úgy, mint Mikael Duglász (Michael Douglas), Robenszon Krüzoé (Robinson Crusoe).
És vannak, akik Dötroá-ban laknak. (Detroit-ban)
Így meg így. Franciául.

2015. szeptember 1., kedd

A belga iskola primaire-től a secondaire-ig 2. - avagy miért érnek el előkelő helyet a PISA teszteken?


Ha már szeptember 1, akkor mi is jöhetne más, mint iskola? A múltkori posztom kicsit száraz és tényszerű lett, most jöjjenek az igazi finomságok..

Régóta próbálom megfejteni a belga oktatás titkát, hiszen a nagyon előkelő 9. helyen álltak 2012-ben a PISA teszten matematikából és olvasásból a világon és a természettudományokból is csak pár hellyel vannak lejjebb.

A kulcs valószínűleg az alapoktatásban rejlik. Az első hat osztályt gyakorlatilag azzal töltik, hogy az alapkészségeket gyűrik: számolnak fejben-írásban, írnak, olvasnak. Külön óra a calcul mental (fejbenszámolás) és a calcul écrit (írásban számolás). Nem rohannak, harmadikban pl. szorzótábláznak. Külön órát  kapnak a mértékegységek is. A feladatok rendkívül gyakorlatiasak: Hány gramm egy pizzaszelet a gyorsbüfében? Egy gombóc fagyi?  Milyen kiszerelés a leggazdaságosabb? Reális a számla végösszege?

Valami azt súgja, hogy ebben az országban nehéz lehet piramisjátékot indítani...

Aztán a secondaire-ben komolyodik a helyzet, még az alapóraszámú példák sem könnyűek. Ezen például nagyon elszomorodtam, pedig nem is science-szakirányon adták fel, hanem a közepes óraszámon...




Biológiából ugyanazt tanítják, mint mi, de például amikor emelt szintű kémiát korrepetáltam, az egyetemi jegyzeteim apró betűs részében találtam meg a használt egyenletet... 

Fizikából hasonló a helyzet, de tegyük azt is hozzá, hogy aki science-szakirányra megy, az egyben megkapja az egész szeretetcsomagot. Vagyis matek-fizika-kémia-biológia csőstül....

Külön történet a földrajz. Topográfia elvétve, talán az európai fővárosok mennének, de domborzat sehol.( nem úgy, mint mi, akik vaktérképen mutogattuk a Harz-hegységet...) Kicsit meghökkentem, amikor az egyik záróvizsga anyaga New York kerületeire korlátozódott. 
A földrajzoktatás itt egyértelműen arra szolgál, hogy valahogy eligazodjanak a világban, a fentiek ismeretében átvitt értelemben természetesen. Sokkterápiaként hatott, amikor elvitték őket egy olyan kiállításra, amely bemutatta, hogy mikorra merülnek ki a Föld nyersanyagtartalékai, utána egy kicsit környezettudatosabb lett mindenki.Foglalkoznak a vízhiánnyal, az alternatív energiaforrásokkal, a globális felmelegedéssel, a migráció okaival.

Most pedig következzenek a humán tárgyak, ahol szintén sok lesz a meglepetés.

Visszaemlékezve arra, hogy a magyar órákon milyen mélységben tanultuk a francia irodalmat a teljesség igénye nélkül néhány név: Villon, Lamartine, Rimbaud, Verlaine, Baudlaire, Apollinaire, Mallarmé a költők közül. Kezdjük azzal, hogy az  általános iskolában Rimbaud: Kenyérlesők-jét kívülről meg kellett tanulni. Villonnal a gimnáziumban órákon át foglalkoztunk, ahogy a többiekkel is.Tudtuk, hogy Verlaine: Őszi sanzon-ja adta meg a jelet a normandiai partraszállásra. Francia órán Apollinaire verseket fordítottunk, persze kiderült, hogy Radnótinak és Vas Istvánnak ez kicsit jobban sikerült.

A kötelező olvasmányok között helyet kapott Moliere Tartuffe-je, Balzac: Goriot apó, Stendhal: Vörös és fekete, Flaubert: Bovaryné,Voltaire: Candide, Camus: A közöny.  Utánanéztem, ezek a jelenlegi magyar gimnazisták számára is kötelezőek.

És még nem beszéltünk a Cyrano de Bergerac-ról, Dumas-ról, Hugo-ról, Maupassant-ról, Zolát és Proust-ot sem felejtve. Meg az angol, a német és az orosz irodalomról sem. És vegyük hozzá a mienket is. Elsősorban.

Nézzük akkor ugyanezt "belgában". Rimbaud-t, Verlaine-t, Baudlaire-t részletesen vették, de nem kellett  kívülről verseket tanulni. Villonról nem is hallottak és Apollinaire sem került elő, akinek a múzeuma mellesleg Stavelot-ban tekinthető meg. El kellett olvasni a Tartuffe-öt, A közöny-t, Sartre két könyvét, Maupassant novelláit és itt vége is francia klasszikusoknak.  A klasszikus világ irodalmat Shakespeare kivételével  nem érintették...Memoriter egy szál se. Sok kötelező olvasmányuk volt, de ezek rendszerint kortárs francia és világirodalmi alkotások. Több könyv közül választhatnak, hogy mindenki találjon ízlése szerint valót, de azért a választásba az is gyakran belejátszik, hogy mit lehet éppen megvenni a könyvesboltban. Némileg meglepett, hogy erre a listára Keyes: Virágot Algernonnak vagy a skandináv krimiírók könyvei is felkerültek, amelyeket egyébként szívesen olvastak a diákok. Választható volt például Cormac McCarthy Pulitzer-díjas könyve Az út is vagy  a belga bestseller listán szereplő Amelie Nothomb-nak a regényei is. Sokfélét kínálnak fel nekik, az a lényeg, hogy olvassanak. A secondaire alatt legalább havonta egy könyvet vettünk, ezek általában ugyanabban a sorozatban jelentek meg és 5-7 euro-ba kerültek, ami itt nem számít drágának. 



A primaire-ben olyan könyveket kell elolvasniuk, amelyek valamilyen társadalmi vagy személyes problémával foglalkoznak: rasszizmus, gyógyíthatatlan betegségben szenvedő gyerekek. Ezek a témák már az etika oktatást készítették elő, amelyre nagy hangsúlyt fektetnek.

Megnéztem néhány esszét, amelyet francia órára kellett elkészíteni. Ezek inkább filozófiai kérdések és nagyon bonyolult formai követelményeknek kell eleget tenniük az írásoknak. Tézis-antitézis, megoldás... Ehhez képest a bevezetés, tárgyalás, befejezés hármas egysége még vázlattal együtt is sokkal egyszerűbbnek tűnik.

A történelem-oktatás szintén érdekes magyar szemmel. Az, hogy mi, magyarok, mintha ott sem lettünk volna, nem lep meg. 

Már a primaire-ben elkezdték  a történelem oktatást, sajátos logika alapján. Először az első világháborúval foglalkoztak, utána éles váltással belecsaptak a keresztes háborúkba méghozzá azokat a hadjáratok is kiemelve, amivel történelem szakos húgom is csak az egyetemen foglalkozott. Később megértettem, hogy Bouillon Gottfried (franciául Godefroy) keresztes lovag okán buzdultak fel ennyire, aki Brüsszel közelében látta meg a napvilágot. Vártam, hogy majd a második világháború is előjön így az ardenneki csata okán, de ezt kihagyták.

A secondaire-ben aztán elkezdik újra az őskort, majd a kelta történelmet. Ezután jött Róma és közölte a lányom, hogy komolyodik a helyzet. Lelki szemeim előtt megjelent az első triumvirátus, de aztán kiderült, hogy a gladiátorok életével foglalkoznak. Ezt a szintet aztán átlépik, de pl. a 100 éves háborút sem tanulják olyan részletességgel, mint mi annak idején: ott volt Jeanne D'Arc és ennyi. Sehol pl. a jacquerie. Hozzáteszem, hogy ő science, azaz reál irányon tanult, tehát humán tagozaton lehet, hogy más a helyzet.

A Napkirály és a francia forradalom nagyjából a helyén volt, az első és a második világháborút részletesen tanulták, az 1945 utáni történelmet pedig nagyon-nagyon részletesen. Persze, nyilván kissé más szemszögből, mint mi. Kedvenc témájuk a hidegháború és nagyon szeretnek a peresztrojkával és a glasznoszttyal foglalkozni. (mi megint nem kerülünk elő). Számomra a legbizarrabb élmény mégis az volt, amikor egy másik iskolában a fiam franciául tanulta francia tanártól az 56-os forradalmat. Az előzményeiben volt egy kis (?) félreértés, de örüljünk, hogy végre megemlítettek bennünket is. 

Nyelvek. Flamanddal kezdenek, hiszen ez az ország másik hivatalos nyelve és sok álláshoz alapkövetelmény, hogy mindkét nyelvet beszélje valaki. Ennek ellenére mérsékelten veszik komolyan. Sokan az egyetemen szembesülnek vele, hogy pl. ügyvédként milyen nagy gondot jelent a hiánya és nyelviskolában gyorstalpalóval próbálják behozni az elmaradt órákat. A tudatosabb szülők egy félévre átküldik Flandriába cserediáknak a gyerekeiket.

A latint nagyon fontosnak tartják, minden nyelv alapjának, és azért is, mert logikus gondolkodásra szoktat. Viszont újlatint tanítanak, amivel elvileg beszélgetni is lehetne - ellentétben velünk, ahol az ólatint tanítják a középiskolában forráselemzés kíséretében. Ők is elemeznek forrásokat, de vannak párbeszédek is pl. két rabszolga között. Egy érdekes adalék a témához: sok egyéb mű mellett például a Harry Potter két első kötetét is elolvashatjuk újlatinul

Viszonylag későn kezdenek el más európai nyelveket tanulni. Az olasz és a spanyol a francia miatt nem nehéz nekik, a flamand pedig a németet és az angolt könnyíti meg. Nem nagyon törik össze magukat a nyelvtanulással, ugye beszélnek egy világnyelvet. Aki idejön, az felkészülhet arra, hogy az átlagember gyengén beszél angolul. Ha hallják, hogy külföldi vagy, azonnal felajánlják az angolt, akkor is ha sokkal gyengébben beszélnek, mint mi franciául. 

Külön fejezetet érdemel az etika és a vallásoktatás. A nagyszámú bevándorló miatt természetes, hogy sokféle hittan-óra van. Ezt olyannyira komolyan veszik, hogy egy gyerek kedvéért is hívnak hitoktatót. Hallottam olyan történetet is, amikor az egyik kislányt a szülők minden évben más vallásórára írattak be, hogy mindet megismerje és abban az egyik évben csak az ő kedvéért hívtak egy rabbit.

Etika órán szinte minden fontos téma terítékre kerül : rasszizmus, másság.. 12 évesen például a Hotel Ruandát nézették velük. Toleranciára és empátiára tanítják őket, hiszen egy ennyire multikulturális társadalomban ez elengedhetetlen.

A készségtárgyakat, ahogy már írtam az előző cikkben, nem viszik túlzásba. A heti 3 testnevelésórához itt is ragaszkodnak,  amibe itt is beletartozik a futás. (én  a Feneketlen-tavat futottam körbe annak idején, ők meg itt Uccle-ben az Observatoire-t).

A titok valószínűleg abban rejlik, hogy túl az erős alapokon használható, naprakész ismereteket tanítanak. Nem állítom, hogy ez az egyetlen üdvözítő út, de van, amit érdemes lenne átvenni tőlük.

A témát még folytatom, legközelebb az iskolai élet és a Petit Entreprise következik.